Holocén Természetvédelmi Egyesület

2020-ban mintegy 35 millió uniós állampolgár - az EU lakosságának mintegy 8%-a - nem tudta megfelelően fűteni otthonát. Az energiaárak emelkedése és orosz-ukrán konfliktus miatt azóta ez az arány tovább emelkedett. Az Európai Bizottság elkötelezett az energiaszegénység elleni küzdelem és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme mellett mind szakmai programjaival - mint a Tiszta energia minden európainak, Nemzeti Energia és Klímaterv, „Irány az 55%!” intézkedéscsomag - mind az olyan kezdeményezések révén, mint a Tanácsadó központok az energiaszegénység felszámolásáért (EPAH). A LIFE program által finanszírozott RENOVERTY projekt a kezdeményezésekhez illeszkedve célul tűzte ki, hogy elősegíti az épületek energiahatékonysági korszerűsítését a rászoruló háztartásokban a közép- és kelet-európai, a délkelet-európai és dél-európai országok vidéki térségeiben; Magyarországon a Somló-Marcalmente-Bakonyalja és a Bükk-Térségi LEADER Egyesület területén.

A vidéken élőket nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata. Az energiaszegénység kapcsán a vidéken élők több kihívással is szembesülnek: rosszabb hozzáférés a megfelelő műszaki és szociális ellátáshoz; az alacsonyabb jövedelemből adódó társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség, szűkebb részvételi lehetőség az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállási folyamatokban.

A kiszolgáltatott fogyasztók hatékony támogatása érdekében az EU a felújításokra helyezte a hangsúlyt. A fő cél az energetikailag korszerűsített  épületek arányának növelése, hogy a háztartások csökkenteni tudják energiafogyasztásukkal összefüggő költségeiket és javítani tudják életminőségüket. A RENOVERTY projekt is erre a felújítási szándékra épít: korszerűsítési útitervek kidolgozása és gyakorlatba történő átültetése révén a vidéki célterületeken található legrosszabb energiahatékonyságú épületek energetikai korszerűsítésével igyekszik kezelni a hiányosságokat. A felújításokra olyan eszközöket és forrásokat ajánl, amelyek támogatják a helyi szereplőket az életképes útitervek kidolgozásában és végrehajtásában.  

"Az energiaszegénység és -kiszolgáltatottság az ukrajnai orosz invázió és a tavalyi energiaár-emelkedések óta a tagállamok és a Bizottság számára hangsúlyos kérdéssé váltak. A jelenséget övező fokozott figyelem és a komoly probléma ellenére kevés kutatás áll rendelkezésre az energiaszegénység előfordulásáról és mértékéről az EU-n belüli vidéki háztartások körében" hangsúlyozta Mara Oprea, az IEECP energia- és éghajlatvédelmi szakértője, a RENOVERTY projekt koordinátora. "A RENOVERTY a vidéki energiaszegénységre fókuszál, meghatározza a leginkább veszélyeztetett csoportok jellemzésére szolgáló főbb mutatókat, lehetővé téve ezáltal célzott támogatásukat. Az energiaszegénységben élő háztartások energiahatékonysági épületkorszerűsítését ösztönző, megismételhető és méretezhető felújítási útitervek révén azok kiszolgáltatottsága is csökken. Ez az első olyan EU-s finanszírozású projekt, amely kizárólag a vidéki és városkörnyéki energiaszegénységre összpontosít. A következő három év során elért eredmények meghatározzák majd az e csoportokkal kapcsolatban kitűzött későbbi célokat, ezért a felelősséget nem vesszük félvállról." 

A projekt 7 ország - Horvátország, Észtország, Magyarország, Szlovénia, Olaszország, Portugália, Spanyolország - vidéki térségeiben valósul meg a következő három évben.

A hosszútávú hatás érdekében a RENOVERTY biztosítja a modell megismételhetőségét, hogy más szereplők számára is iránymutatást nyújtson a vidéki térségek érintett háztartásainak felújításához. A projekt nyilvánossága lehetővé teszi a projekteredmények megismétlését földrajzi és időbeli korlátokon túl is.

A RENOVERTY a tervek szerint 115 háztartást támogat a lakás energetikai korszerűsítésének folyamatában, az életminőség javítása illetve a rezsiszámlák csökkentésének érdekében. Közvetett módon további mintegy 1150 kiszolgáltatott háztartásnak segítünk az útmutatókkal, amelyek hatása nemzeti szinten és más régiókban is érvényesül a projektidőszak után, hozzájárulva ezzel a vidéki térségek támogatás- és szakpolitikájának alakításához.   

Magyarországon az Éghajlatvédelmi Szövetség koordinálásával két vidéki térséggel dolgozunk együtt:

- a Somló-Marcalmente-Bakonyalja területén a Reflex Környezetvédő Egyesület;

- a Bükk-Térségi LEADER Egyesület működési területén a Holocén Egyesület szakértői dolgoznak a kitűzött célok elérésének érdekében.

Bővebb információ:

Lajtmann Csaba projektvezető, Reflex Környezetvédő Egyesület - 00 36 30 232 6658 - lajtmann(kukac)gmail(pont)com

A RENOVERTY projekt 

A RENOVERTY módszertani és gyakorlati tanácsokkal és útmutatóval segíti elő az épületek energiahatékonysági korszerűsítését a közép- és kelet-közép-európai, délkelet-európai és dél-európai országok vidéki térségeinek energiaszegénysében élő háztartásaiban.  

A projekt olyan konkrét eszközöket és forrásokat kíván biztosítani, amelyek támogatják a helyi és regionális szereplőket a vidéki területek egy vagy több háztartásra vonatkozó felújítási útitervek kidolgozásában és végrehajtásában. Egy méretezhető modellt is létrejön, amely biztosítja az útitervek széles körű földrajzi megismételhetőségét és lehetőséget kínál más uniós szereplőknek is a megvalósításra. Stratégiai szempontból a projekt hozzájárul a bonyolult és több érdekelt fél részvételével zajló lakásfelújítási folyamat okozta logisztikai, pénzügyi, adminisztratív és jogi terhek csökkentéséhez.  

A RENOVERTY biztosítani kívánja az épületek felújításánál a társadalmi szempontok figyelembe vételét is, ezért az útitervekbe beépíti a biztonságot, a kényelmet és a jobb hozzáférést a kiszolgáltatott csoportok életminőségének javítása érdekében. A projekt három éve alatt hét ország kísérleti térségeiben  Sveta Nedelja (Horvátország), Tartu (Észtország), Bükk-Térség és Somló-Marcalmente-Bakonyalja térség (Magyarország), Zasavje (Szlovénia), Parma (Olaszország), Coimbra (Portugália) és Osona (Spanyolország) - valósítják meg az útiterveket, míg hosszabb távon a vidéki és városkörnyéki fejlesztések szélesebb körű integrációját tervezik.

A dokumentum letöltése PDF formátumban

A VP6-19.3.1-17 1915618225 számú, Dél-Zemplén és Bükkalja „zöld” turisztikai lehetőségei című projekt keretében készült "A Bükk térség és Dél-Zemplén aktív turizmusának lehetőségei" című tanulmányunk elkészült, valamint elérhető egyesületünk honlapján.

A tanulmány Borsod-Abaúj-Zemplén megye két központi fekvésű térségével foglalkozik. A turizmusban az egyes desztinációk határai ritkán követik a mesterséges határokat. A tanulmány a Bükk-Térségi LEADER Egyesület és a Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség által lefedett területtel foglalkozik, azonban az egyes kistájak azonos jellemzői miatt a megállapítások túlmutatnak a két szervezet határain. A fókuszban a szervezeteket alkotó települések vannak (egy település nem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található), de ahhoz, hogy a turisztikai fejlesztések sikeresek legyenek (azaz megvalósulásukat követően tartósan képesek legyenek vendégeket vonzani és megfelelő jövedelemtermelő képességgel rendelkezzenek), azokat a környező természetföldrajzi egyégek, kistájak egészét is meg kell vizsgálnunk.

A turizmus, azon belül is az aktív turizmus áll a vizsgálatok középpontjában. Ehhez azonban alaposan fel kell tárni a természeti és a társadalmi-gazdasági, valamint a turisztikai adottságokat.

LETÖLTÉS

2022-10-27

Határokon átnyúló ökológiai folyosók a Kárpátokban a vadon élő állatok számára

Európában (Oroszország kivételével) körülbelül 12.000 farkas, 17.000 medve és 9.000 hiúz él, és ezen fajok több mint egyharmada a Kárpátok régióban él. Ezeket a védett, és ökológiai szempontból meghatározó, nagyragadozó emlősöket nemcsak az illegális elejtések fenyegetik, hanem eddig nagy kiterjedésű, természetes élőhelyeik beszűkülése, az útépítések és egyéb infrastrukturális beruházások által okozott fragmentáció (feldarabolódás) növekedése is.

E kedvezőtlen hatások ellenére, az elmúlt évtizedekben a nagyragadozók populációja, különösen a farkasoké - köszönhetően nagyfokú alkalmazkodó képességüknek – a kárpáti régióban, de Európa számos más részein újra megjelent, gyakran konfliktusokat okozva.

A „Nyílt határok a vadon élő állatok számára a Kárpátokban” / „Open borders for wildlife in the Carpathians” című projekt (2019.10.01 – 2022.07.31.) a fent felsorolt problémákat vizsgálja egy szorosabb, az államhatárokon (Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna) átnyúló együttműködésben. A projektben résztvevő szervezetek a WWF-Románia (Máramaros, Románia), mint vezető partner, továbbá az SOS Bird Life (Szlovákiai Ornitológiai Társaság, Szlovákia), a Rachiv EcoTour Szervezet (Ukrajna) és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

A projekt a nagyragadozók természetes élőhelyei közötti átjárhatóság, az egyes élőhelyek közötti kapcsolat javítását tűzte ki célul, melynek keretében a négy érintett ország szakemberei közös módszertant dolgoztak ki a nagyragadozók, mint esernyőfajok területi mozgásának beazonosítására, mely során feltérképezésre kerültek azok a mesterséges, ember által épített akadályok is, melyek az állatok mozgását befolyásolhatják.

Lehetséges ökológiai folyosók elhelyezkedése, és azok kapcsolatai a Kárpátok régióban és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén

Magyarországon - köszönhetően a szlovák-magyar államhatár közeli stabil populációknak - az Aggteleki-karszton és a Zempléni-hegységben is természetes körülmények között élnek és szaporodnak farkasok. Folyamatosan jelen van a hiúz, és egyre gyakoribbak a barnamedvével kapcsolatos megfigyelések. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság régóta nagy hangsúlyt fektet a fokozottan védett nagyragadozók élőhelyhasználatának és genetikai egyedazonosításának vizsgálatára. 2001-2006 között még a nagyragadozók előfordulásának gyakoriságát dokumentáltuk, addig napjainkra a farkas (Canis lupus) jelenléte az Igazgatóság működési területén - néhány kistájat (pl. Tokaj hegy) leszámítva - állandónak mondható. A hiúz (Lynx lynx) életnyomai, észlelésének gyakorisága állandónak mondható. A barnamedve (Ursus arctos) előfordulása 2008-tól évről-évre egyre gyakoribb, jelenléte a területen várhatóan állandósul.

A projekt során a közösen kidolgozott módszertan alapján feltérképeztük az államhatárokon átnyúló kulcsfontosságú ökológiai folyosókat, a folyosókat használó nagyragadozókat. Az ökológiai folyosók összekötik a vadon élő állatok szétdarabolódott élőhelyeit, a zöld foltokat, segítve ezzel a fajok fennmaradását. Ezen ökológiai folyosók megőrzésének biztosítása érdekében ismernünk kell, hogy nagyragadozóink milyen hatással lehetnek közvetlen környezetünkre. A komplexebb hatásvizsgálatok nem kezdődhetnek meg olyan adatok nélkül, mint amilyenek a jelenlét-hiány adatok, elterjedési területek mérete, az állományváltozás iránya, az állatállományok sűrűsége, a fajok genetikai tulajdonságai és rokoni kapcsolatai.

A kijelölt magyarországi monitoring útvonalakat ezért rendszeres időközönként bejártuk, mely során megfigyeléseket végeztünk, és a nagyragadozó jelenlétére utaló fellelt életnyomokat (pl.: szőr, lábnyom, csapa, prédamaradvány, ürülék) is dokumentáltuk. A farkas által hátrahagyott nyomokat begyűjtöttük, és ezen non invazív minták felhasználásával genetikai vizsgálatokat végeztünk arra alkalmas laboratóriumban. Összesen 150 db minta vizsgálatát végezték el a szakemberek, melyből 98 db, igazoltan szürke farkastól származó mintát lehetett felhasználni a genetikai klaszterezéshez, és ebből 62 mintát lehetett felhasználni egyéni genotipizálásra, valamint rokonsági elemzésre. Tehát ennyi farkas biztosan volt 2016-2022 közötti időszakban a vizsgált területen. Az egyes DNS szakaszokat vizsgálva 15 lehetséges rokonsági kapcsolatot találtak 7 lehetséges szülővel és 14 lehetséges testvércsoporttal.

A projekt másik fontos eleme a kommunikáció és ismeretterjesztés volt, mely tevékenység célja az ökológiai folyosók fontosságára, védelmére való figyelem felhívás, a nagyragadozók szerepének bemutatása a Kárpátok ökoszisztémájának megfelelő működésében, a nagyragadozók jelenléte elfogadásának segítése, bemutatva az ember és a vadállatok között felmerülő konfliktusok okait, és tágabb kontextusban a figyelem felhívása arra, hogy a természetvédelem és természeti kincseink megőrzése olyan tevékenység, melyhez mindannyian hozzá tudunk járulni.

A projekt keretében többek között elkészült egy animációs kisfilm (https://www.youtube.com/watch?v=nGJUGNhnL_o) és egy gyönyörű természeti képekkel illusztrált kisfilm (https://youtu.be/MGmVFSqMpAc), mely bemutatja a nagyragadozók jelenlétét, helyzetét a Kárpátokban.  A Kárpátok hegységei és élővilága egyedülálló szépségű, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel, és egyúttal csodálatos kulturális örökséggel rendelkezik. A területen élő nagyragadozó fajok fennmaradása érdekében minden eddiginél fontosabbá vált élőhelyeik és az élőhelyek közötti biztonságos útvonalak, ökológiai folyosók fenntartása.  Mivel a területen négy ország „osztozik”, ezért elengedhetetlen egy összehangolt cselekvési terv és végrehajtási metódus kialakítása annak érdekében, hogy harmóniában élhessen együtt ember és nagyragadozó. A kisfilm szemléletesen mutatja be a területen élő népek kultúráját, hagyományait is, és ráirányítja a figyelmet a rurális térségekben rejlő turisztikai lehetőségekre. A projekt honlapján (https://openbordersforbears.com) további tájékoztatás, információs kiadványok érhetők el.

 A projektet a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program (2014-2020) keretében az Európai Unió finanszírozta, a projekt összköltsége 1.550.871,83 euró, melyből az Európai Unió hozzájárulása 1.395.784,63 euró, a hazai társfinanszírozás mértéke pedig 15% volt. A program elérhetősége: www.huskroua-cbc.eu.