Holocén Természetvédelmi Egyesület

A Holocén Természetvédelmi Egyesület 2009-2012 között, a Környezetvédelmi Minisztérium, majd jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium, „Zöld Forrás” pályázati keretének támogatásával és jelentős saját erő segítségével fölmérte Miskolc kül- és belterületén, az MSZ 20381:2009-es műszaki irányelv (szabvány) iránymutatásai alapján a potenciális tájértékeket. Jelenleg a fölmért tájértékek száma 447, amely ez idő szerint az ország legrészletesebb ilyen jellegű összeírása. A kataszterről bővebb információt Egyesületünk központi irodájától és honlapunkról szerezhetnek az érdeklődők.


A Projekt háttere


Miért fontos táji örökségünk megőrzése?
A táji örökség – legyen akár kultúrtörténeti emlék vagy az ember által alakított természeti elem – elődeink által teremtett, ránk hagyott érték, melyeket elherdálnunk nem szabad.
Mit nyújt nekünk a táj ma? Ahol egymással harmonikus kapcsolatban lévő mozaikot alkotnak az erdők, rétek, legelők, szántók, szőlők, gyümölcsösök, nádasok és települések, tiszta vizű patakok csörgedeznek, folyók kanyarognak, ott egészséges és esztétikus az élettér. Ilyen élhető környezet ott tud hosszabb távon fönnmaradni, ahol az ember a fejlesztések során csak olyan mértékben avatkozik be a természeti folyamatok működésébe, hogy az a lehető legkisebb változást okozza a természeti rendszerekben, és az esetleges negatív hatások lehetőleg visszafordíthatók legyenek.
A tájban elszórt értékek sokunkban személyes emlékeket ébresztenek, némelyekhez kapcsolódóan történeteket ismerünk, vagy magunk éltünk át bizonyos eseményeket. Ezek a tárgyiasult emlékek tovább éltetik, vagy megteremtik az adott településhez, tájhoz való kötődést.
Fontos, hogy a helyi lakosság megtalálja a tájban rejlő egyedi vonásokat, és arról közösen alkosson jövőképet. Elődeink – amellett, hogy saját életterüket úgy alakították, hogy az biztonságos, élhető és szép legyen – unokáik megélhetésére is gondoltak. A tájat úgy használták, hogy az abban rejlő erőforrások még évtizedek, évszázadok múlva is rendelkezésre álljanak, s ez megteremtette a hosszú távon fenntartható tájhasználatot.
Ebből mi is tanulhatunk. Természeti erőforrásaink, kultúrtörténeti emlékeink kerete a táj: ha ezeket az értékeket az újratermelődésnél, újraalakulásnál gyorsabb ütemben használjuk és kimerítjük, a következő generációkat újabb és újabb értékek pusztítására kényszerítjük. Ha a kultúrtörténeti emlékekről nem gondoskodunk, a következő generáció nem tudja megismerni életünket, közösségünket, nem alakul ki kötődése az iránt a táj iránt, amely az életteret biztosíthatná számára.

Mindannyiunk érdeke, hogy összegyűjtsük és megőrizzük múltunk tájban megbúvó emlékeit, amelyek a társadalom, a gazdaság és a környezet fejlődésének lenyomatai. Mindezek hozzájárulnak Magyarország egyedi arculatához és a vidék versenyképességének fokozásához.


Tájvédelem


A tájvédelmi tevékenység nem korlátozódik a védett természeti területekre és nem csak a tájkép védelmét jelenti. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. §-a értelmében a tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizzük a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát, fennmaradjanak a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek.


Európai Táj Egyezmény

 

Az Európai Táj Egyezmény célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését valamint, hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. A Magyar Kormány 2005. 09. 28.-án aláírta az Egyezményt.


Egyedi Tájérték Kataszter

 

Az egyedi tájértékek kataszterezésének módját az MSZ 20381:2009-es szabvány írja elő, melyet a Magyar Szabványügyi Testület, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja, illetve a szabványt alkalmazni kell az egyedi tájértékek országos szintű egységes megállapítása és nyilvántartása során. Ez a szabvány tartalmi és formai módszert ír elő az egyedi tájértékek egységes felvételezésére, adatgyűjtésre, adatfeldolgozásra, megállapításra és kataszter összeállításra.


Egyedi tájérték


A természetvédelmi törvény értelmében:
„egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.”
(MSZ20381 Egyedi tájértékek kataszterezése)


Az egyedi tájérték felmérés célja, hatóköre, nyilvántartásai


Olyan egységes, az egész országra kiterjedő kataszter létrehozása, amely egyaránt segítséget nyújt a tájvédelmi szakhatósági ügyek megoldásához, a tájvédelmi szempontból jelentős természeti és kultúrtörténeti értékek védelméhez, megőrzéséhez, valamint ezen értékek turisztikai célú bemutatásához az önkormányzatok közreműködésével.
Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzeti park igazgatóságok feladata. A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását. Az egyedi tájértékek felvételét minden esetben a település(ek) teljes közigazgatási területére kell elkészíteni.
Az egyedi tájértékek kataszterezése országos szinten többéves gyűjtőmunka. A kataszterezés nem tekinthető lezártnak, hiszen ma még értéktelennek tartott tájalkotó elemekről az idő bebizonyíthatja, hogy az utókor számára megőrzendő, kultúrtörténeti jelentőségű emlék.
A katasztert szükség szerint, de legalább tízévenként célszerű felülvizsgálni.
A nemzeti park igazgatóság által nyilvántartásba vételre alkalmasnak minősített egyedi tájértékeket a településrendezési tervben fel kell tüntetni. Az adatokat a Természetvédelmi információs rendszerben (TIR) is rögzíteni kell. (http://geo.kvvm.hu/tir/), illetve regisztrálás után, szabadon föltölthető a TÉKA Projekt honlapjára: http://tajertektar.hu


A program célja


Jelen projektünkben végzett tevékenységünk fontosságának alátámasztásaként szükségesnek érezzük megjegyezni, hogy az Észak-magyarországi Régióban eddig Egyedi Tájérték Kataszterek (ETK) többnyire kisebb településeken készültek. Miskolc, Magyarország 4. legnagyobb városa nem rendelkezett ezen összeírással. Tudomásunk szerint a megyei jogú városok közül, csak Debrecennek készült el az ETK-ja. Az elmúlt évben sikeresen pályáztunk a Zöld Forrás pályázati alaphoz, amely keretében Egyesületünk elkészítette Miskolc külterületi és belvárosi ETK-ját. Jelen pályázatunk keretében célunk volt Miskolc Megyei Jogú Város teljes Egyedi Tájérték Kataszterének elkészítése, véglegesítése, az évek folyamán fölmért adatok pontosítása, felülvizsgálata.
A projekt célja volt még, hogy a Corvinus Egyetem vezette konzorcium által megvalósított TÉKA Projektben foglalt célkitűzéseket segítse, az ott kidolgozott metodikát használva az általunk készítendő ETK kompatibilis legyen a projektben készített kataszterekkel, megkönnyítve az adatok Természetvédelmi Információs Rendszerbe (TIR), valamint a TÉKA Projekt keretében létrehozott internetes adattárba (www.tajertektar.hu) való integrálását, ezáltal azoknak széles nyilvánossághoz való eljutását.
Mindezek mellett részcélként tűztük ki, hogy az elkészült kataszterről, a tájvédelem és a természetvédelem fontosságáról minél nagyobb és szélesebb társadalmi csoport tudomást szerezzen, így a projekt keretein belül elkezdtük – és reményeink szerint folytatni is fogjuk – a témakörben tartott szemléletformáló előadássorozatunkat, hogy minél szélesebb célcsoport érintésével a szemléletmódot megyei és regionális szinten el tudjuk terjeszteni.


A pályázat eredménye


Miskolc Megyei Jogú Város egyedi tájértékeinek felmérése – az MSZ 20381:2009-es műszaki irányelv (szabvány) iránymutatásai alapján – három szakaszban történt, mely munkához a Környezetvédelmi Minisztérium, majd jogutód intézménye, a Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Forrás pályázati keretéből sikeresen elnyert projektek biztosították az anyagi keretet.

 

Külterület:

 

A pályázat száma: K 36-09-00219W
A projekt kezdési időpontja: 2009. szeptember 1.
A projekt befejezési időpontja: 2010. szeptember 30.
Fölmért objektumok száma: 144


Történelmi városmag:

 

A pályázat száma: K 36-10-00061B
A projekt kezdési időpontja: 2010. június. 01.
A projekt befejezési időpontja: 2011. augusztus. 31.
Fölmért objektumok száma: 123


Csatolt településrészek és zártkertek

 

A pályázat száma: PTKF/2127/2011
A projekt kezdési időpontja: 2012. február 01.
A projekt befejezési időpontja: 2012. szeptember 30.
Fölmért objektumok száma: 180

Így Egyesületünk 2009-2012 között, összesen 447 egyedi tájértéknek jelölt objektumot mért föl a megyeszékhely közigazgatási területén.

A település neve: Miskolc
A fölmérés területe: A teljes közigazgatási terület.
Illetékes nemzeti park igazgatóság: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Illetékes természetvédelmi hatóság: Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő neve: Tóth Viktor (projektkoordinátor), Kiss József (szakmai asszisztens), Apró Veronika (önkéntes segítő)
Adatfelvevő elérhetősége: Holocén Természetvédelmi Egyesület, 3525 Miskolc, Kossuth u. 13., 46/508-944, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Adatfelvétel időpontja: 2009-2012
Adatforrás(ok): A szükséges adatokat helyszíni bejárással, fölvételezéssel, illetve nyomtatott és elektronikus adathordozók földolgozásával szereztük be.

 

{phocadownload view=file|id=23|text=TOVÁBBI TUDNIVALÓK RÖVIDEN|target=s}

{phocadownload view=file|id=22|text=BŐVEBB TUDNIVALÓK|target=s}

 

Elérhetőségünk:

3525 Miskolc, Kossuth u. 13.;
Tel: 46/508-944;
E-mail: holocen@holocen.hu 
Adószám: 19931401-1-05